sztoikusnógrád

  Hogyan gondolkodott a világról egy középkori szerzetes és a mai kor marketingszakembere? Marketing mint a vágyak extenzifikációja : Te vagy a vágyad. Vásárolj, és az leszel, akivé válni szeretnél. Szerzetesi aszkézis mint a vágyak internalizációja : Te nem vagy a vágyad. Foszd meg magad tőle, és akkor leszel szabad. Ez a polarizált életvezetési stratégia mindkettőben az identitásról, az önmagunkhoz való viszonyról, és a transzcendenciához való hozzáférésről szól. Az egyik a stilizált fogyasztáson keresztül ígéri a felemelkedést, a másik a megszorított vágyon és önvizsgálaton keresztül. A középkori szemlélet széttörhetné a fogyasztásra épülő kapitalista társadalmi modellt, ugyanakkor olyan igényeket fogalmaz meg( önvizsgálat), ami elengedhetetlen a jelen kor individualista embere számára. Ezért a szerzetesi , középkorias gondolkodás bizonyos elemeit tudattalanul átemelték a modern életmódba. Ilyen a technokrata önmenedzselés : időgazdálkodás, productivity, minimalizmus. A terápiás...

 J obban járunk mind ha nem vágyunk mély tengerek ostromára de gyors szelektől tartva nem bújunk a parti sekély vizekhez sem. Akinek szívében arany közép van azt nem fojtogatja nyomortanya pokla, és nem émelyíti giccses udvari pompa. Égtartó fenyők derekát sűrűbben rázza förgeteg, dörgő robajjal dől a nagy torony ,és a hegy csúcsát sújtja először a villámcsapás. Bölcs ember az, ki a bajban az eljövendő jó ígéretét sejti, míg a jólétben érzi közelgő rossz idők jeges orkánjait Ahogyan meghozza a tél fagyát Jupiter, épp úgy űzi is A múzsa lantjának édes hangjai, Apolló dögvészthozó nyilai halandók lelkébe rejtik a helyes utat: Kitartani bátran, amíg szaggat a sors, tiszta szívvel állni pofonjait; de szerényen tartsd tányérod hogyha magához ölel , ne hidd , hogy örökké tart majd a vigalom

  Hume és a sztoikusok világa Bár David Hume és a sztoikus gondolkodók eltérő fogalmi keretekben gondolkodtak, elméleteikben felfedezhető a középút(aurea mediocritas) keresésének közös gondolata. Az emberi szabadságot a külső korlátokkal összeegyeztetve megtalálták az egyensúlyt a sors elfogadása és az erkölcsi cselekvés között. A sztoikus gondolkodók hangsúlyozták a bölcsesség és a mértékletesség fontosságát, az érzelmek és a cselekedetek szélsőségeinek elkerülését. Azt vallották, hogy az embernek el kell fogadnia a sorsát, de egyúttal törekednie kell a lehető legjobb erkölcsi cselekedetekre. Ez a megközelítés egyfajta középutat képvisel a passzivitás és a vakmerő cselekvés között. Hume kompatibilizmusa szerint a determinizmus (az ok-okozati összefüggések láncolata) és a szabad akarat nem zárják ki egymást. Úgy vélte, hogy a szabad akarat az, amikor az ember cselekedetei a saját vágyaiból és indítékaiból erednek, még akkor is, ha ezek az indítékok végső soron a determinisztikus...

 2 Novella Téli mese Az idő eltelt , a decemberi délután átmenet nélkül váltott át sötétségbe. A település határában álló furgonba sietve pakolták a munkások szerszámaikat , mozdulataikat kísérte az a vágy, hogy mielőbb melegen legyenek. Egy beteg, alacsony ember baktatott el mellettük az úton, reklámszatyorral a kezében. -Hogy vagy, Lajos? - Megvagyok- feleli rekedt , fátyolos hangon -Ülj be a kocsiba, beviszünk. Be is ül hát fagyosan, összegörnyedve, színtelen arccal hátulra. Az öreg kocsma előtt megállnak, elbúcsúzni egymástól arra az évre, idén már nem látják egymást. Némelyikben megfordul a gondolat, hogy lehet, hogy Lajostól is búcsút vehetnek, de nem néhány hétre. Bevonul a nép a kocsmába, nekilátnak az ivásnak. -Neked megtiltotta az orvos, ugye Lajos? -Már lehet. Az orvos azt mondta, hogy ihatok, amit akarok. Hát akkor az Isten éltessen minket!- mondta az egyik munkás, és koccintanak. Az ital szétfut az ereikben, átmelegszenek tőle.A hangulat is oldódik. Ha ránéznek a Laj...

  Kleobisz és Bitón története egy testvérpárról szól. Az anyjuknak, Héra papnőjének egy ünnepi szekérrel kellett volna eljutnia Héra templomába, de az ökrök nem voltak képesek megmozdítani a szekeret. Fiai, Kleobisz és Bitón, ahelyett, hogy tétlenül vártak volna, maguk húzták a szekeret több kilométeren keresztül a templomig. Anyjuk mélyen meghatódott fiai odaadásán, és azt kérte az istenektől, hogy jutalmazzák meg őket a lehető legjobb módon. Héra meghallgatta kérését, és a testvérek álmukban, békésen haltak meg, még aznap éjjel a templomban, ahol elaludtak. Hérodotosz leírása szerint az isteneknek ez az ajándéka nagy kegy volt, mert békésen haltak meg és nevük, emlékük örökre fennmaradt( szobrot emeltek nekik Argoszban, stb.) A ma embere kegyetlenséget érezhet a jutalom mögött. Az ókori görög hitvilág és gondolkodás összetettségét mutatja meg ez a történet. Az isteneiket nem tartották jónak, hanem szeszélyes, kegyetlen valamint magasztos tulajdonságokkal egyaránt felruházták ő...

  "...módodban áll, hogy egyes dolgokról egyáltalán ne alkoss ítéletet és így lelked nyugalmát megőrizheted. mert a külső tárgyak önmagukban nem olyan természetűek, hogy ítéletünket kikényszeríthetnék...." M. Aurelius Elmélkedések 6.könyv részlet Marcus Aurelius császár gondolata pofonegyszerű evidenciának tűnik, de nézzük meg, hogy mit is mond itt az imperátor Az idézet azt sugallja, hogy a külső valóság nem kényszeríti ránk az ítéleteinket, hanem azok a mi értelmezéseink, konstrukcióink eredményei. Ebből az következik, hogy az ítéletek nem objektív tények, hanem szubjektív értelmezések. Vagyis a valóságot nem passzívan fogadjuk be, hanem aktívan konstruáljuk meg az elménkben. A császár következtetése: választhatunk, nem kell hogy minden dologról ítéletet alkossunk, ezzel megőrizhetjük lelki nyugalmunkat. Az idézet azt mutatja be, hogy az ítéleteink a mi értelmezéseink eredményei. Bár a sztoikus filozófia kozmológiájának kiindulópontja az objektív valóság megléte, ez a gon...