Kleobisz és Bitón története egy testvérpárról szól. Az anyjuknak, Héra papnőjének egy ünnepi szekérrel kellett volna eljutnia Héra templomába, de az ökrök nem voltak képesek megmozdítani a szekeret. Fiai, Kleobisz és Bitón, ahelyett, hogy tétlenül vártak volna, maguk húzták a szekeret több kilométeren keresztül a templomig.

Anyjuk mélyen meghatódott fiai odaadásán, és azt kérte az istenektől, hogy jutalmazzák meg őket a lehető legjobb módon. Héra meghallgatta kérését, és a testvérek álmukban, békésen haltak meg, még aznap éjjel a templomban, ahol elaludtak.

Hérodotosz leírása szerint az isteneknek ez az ajándéka nagy kegy volt, mert békésen haltak meg és nevük, emlékük örökre fennmaradt( szobrot emeltek nekik Argoszban, stb.)

A ma embere kegyetlenséget érezhet a jutalom mögött. Az ókori görög hitvilág és gondolkodás összetettségét mutatja meg ez a történet. Az isteneiket nem tartották jónak, hanem szeszélyes, kegyetlen valamint magasztos tulajdonságokkal egyaránt felruházták őket. A jót a ma embere kétezer év kereszténységgel a háta mögött sejti meg, a görög világban ez ismeretlen volt. Egy másik történetben Niobé, aki Létó istennőt kigúnyolta, hogy ő 14 gyereket szült, míg az istennő csak kettőt azt a büntetést kapta, hogy minden gyerekét legyilkolta Apolló és Artemisz a két testvéristen. Niobé fájdalmát viszont a görög mítosz kiszinezi, a történet végén egy olyan sziklává dermed a gyásztól, amelyik könnyezik. A halott Kleobisz és Bitón anyjának a gyászáról viszont nem emlékezik meg a történetük. Megjelenhet-e Héra ajándékában a Hérodotosz által felsorolt és az akkori görög világ által nagyra értékelt isteni kegyen túl az az erkölcsi dilemma , ami az erény és a túlzás közötti vékony határvonalat vizsgálja.

Kleobisz és Bitón tette, bár dicséretes, értelmezhető a túlzásba vitt erény példájaként is.

Az, hogy az anyjuk szekerét több kilométeren keresztül húzzák, túlmutat a szokásos emberi erőfeszítéseken.

A testvérek tette az istenek tetszését elnyerte, de felmerül a kérdés, hogy nem lépték-e át a halandók számára kijelölt határokat.

Az istenek iránti túlzott buzgalom értelmezhető-e az isteni akarat felülbírálásaként.

A testvérek a tettel saját fizikai korlátaikat is figyelmen kívül hagyták, ami végül a halálukhoz vezetett.

A görög filozófiában, különösen Arisztotelész etikájában, a mértékletesség (szóphroszüné) az egyik legfontosabb erény. A túlzás, legyen az bármilyen jó szándékú, a mértékletesség hiányát jelzi.

Kleobisz és Bitón tette, bár odaadó, extrémnek mondható. Az, hogy az anyjuk szekerét több kilométeren keresztül húzzák, túlmutat a szokásos emberi erőfeszítéseken.