Hume és a sztoikusok világa Bár David Hume és a sztoikus gondolkodók eltérő fogalmi keretekben gondolkodtak, elméleteikben felfedezhető a középút(aurea mediocritas) keresésének közös gondolata. Az emberi szabadságot a külső korlátokkal összeegyeztetve megtalálták az egyensúlyt a sors elfogadása és az erkölcsi cselekvés között. A sztoikus gondolkodók hangsúlyozták a bölcsesség és a mértékletesség fontosságát, az érzelmek és a cselekedetek szélsőségeinek elkerülését. Azt vallották, hogy az embernek el kell fogadnia a sorsát, de egyúttal törekednie kell a lehető legjobb erkölcsi cselekedetekre. Ez a megközelítés egyfajta középutat képvisel a passzivitás és a vakmerő cselekvés között. Hume kompatibilizmusa szerint a determinizmus (az ok-okozati összefüggések láncolata) és a szabad akarat nem zárják ki egymást. Úgy vélte, hogy a szabad akarat az, amikor az ember cselekedetei a saját vágyaiból és indítékaiból erednek, még akkor is, ha ezek az indítékok végső soron a determinisztikus...
Bejegyzések
- Link lekérése
- X
- Más alkalmazások
2 Novella Téli mese Az idő eltelt , a decemberi délután átmenet nélkül váltott át sötétségbe. A település határában álló furgonba sietve pakolták a munkások szerszámaikat , mozdulataikat kísérte az a vágy, hogy mielőbb melegen legyenek. Egy beteg, alacsony ember baktatott el mellettük az úton, reklámszatyorral a kezében. -Hogy vagy, Lajos? - Megvagyok- feleli rekedt , fátyolos hangon -Ülj be a kocsiba, beviszünk. Be is ül hát fagyosan, összegörnyedve, színtelen arccal hátulra. Az öreg kocsma előtt megállnak, elbúcsúzni egymástól arra az évre, idén már nem látják egymást. Némelyikben megfordul a gondolat, hogy lehet, hogy Lajostól is búcsút vehetnek, de nem néhány hétre. Bevonul a nép a kocsmába, nekilátnak az ivásnak. -Neked megtiltotta az orvos, ugye Lajos? -Már lehet. Az orvos azt mondta, hogy ihatok, amit akarok. Hát akkor az Isten éltessen minket!- mondta az egyik munkás, és koccintanak. Az ital szétfut az ereikben, átmelegszenek tőle.A hangulat is oldódik. Ha ránéznek a Laj...
- Link lekérése
- X
- Más alkalmazások
Kleobisz és Bitón története egy testvérpárról szól. Az anyjuknak, Héra papnőjének egy ünnepi szekérrel kellett volna eljutnia Héra templomába, de az ökrök nem voltak képesek megmozdítani a szekeret. Fiai, Kleobisz és Bitón, ahelyett, hogy tétlenül vártak volna, maguk húzták a szekeret több kilométeren keresztül a templomig. Anyjuk mélyen meghatódott fiai odaadásán, és azt kérte az istenektől, hogy jutalmazzák meg őket a lehető legjobb módon. Héra meghallgatta kérését, és a testvérek álmukban, békésen haltak meg, még aznap éjjel a templomban, ahol elaludtak. Hérodotosz leírása szerint az isteneknek ez az ajándéka nagy kegy volt, mert békésen haltak meg és nevük, emlékük örökre fennmaradt( szobrot emeltek nekik Argoszban, stb.) A ma embere kegyetlenséget érezhet a jutalom mögött. Az ókori görög hitvilág és gondolkodás összetettségét mutatja meg ez a történet. Az isteneiket nem tartották jónak, hanem szeszélyes, kegyetlen valamint magasztos tulajdonságokkal egyaránt felruházták ő...
- Link lekérése
- X
- Más alkalmazások
"...módodban áll, hogy egyes dolgokról egyáltalán ne alkoss ítéletet és így lelked nyugalmát megőrizheted. mert a külső tárgyak önmagukban nem olyan természetűek, hogy ítéletünket kikényszeríthetnék...." M. Aurelius Elmélkedések 6.könyv részlet Marcus Aurelius császár gondolata pofonegyszerű evidenciának tűnik, de nézzük meg, hogy mit is mond itt az imperátor Az idézet azt sugallja, hogy a külső valóság nem kényszeríti ránk az ítéleteinket, hanem azok a mi értelmezéseink, konstrukcióink eredményei. Ebből az következik, hogy az ítéletek nem objektív tények, hanem szubjektív értelmezések. Vagyis a valóságot nem passzívan fogadjuk be, hanem aktívan konstruáljuk meg az elménkben. A császár következtetése: választhatunk, nem kell hogy minden dologról ítéletet alkossunk, ezzel megőrizhetjük lelki nyugalmunkat. Az idézet azt mutatja be, hogy az ítéleteink a mi értelmezéseink eredményei. Bár a sztoikus filozófia kozmológiájának kiindulópontja az objektív valóság megléte, ez a gon...
- Link lekérése
- X
- Más alkalmazások
A roncstársadalom és a népi baloldal hiánya Zizek, a réel és a neoliberális konszenzus bukása A neoliberális gazdaságpolitika elterjedésével a gazdasági hatékonyság elvei a társadalmi viszonyokra is kiterjedtek, ami a korábbi osztályformáló tényezők gyengüléséhez vezetett. Ebben a megváltozott környezetben új társadalmi formációk és identitások alakulnak ki, melyek eltérnek a tradicionális osztálymodellben megszokottaktól; ezek egyikeként értelmezhető a roncstársadalom fogalma. „ A modernitás a rendteremtés ígéretével lépett színre, de a rendteremtés velejárója a szemétgyártás. A társadalmi rend megszilárdítása együtt jár a társadalom által feleslegesnek, fölöslegesnek minősített emberek termelésével. Ezek a roncsemberek: a modernitás elkerülhetetlen melléktermékei.” (Zygmunt Bauman: Roncstársadalom – A modernitás kitaszítottjai (Napvilág Kiadó, 2005, fordította: Kelemen Pál) 2005, 15. oldal ) Eg y olyan a társadalmi rétegsor, amely a modern társadalom integrációs mech...
- Link lekérése
- X
- Más alkalmazások
A sztoicizmus és a hanyatló korszakok kapcsolata A hanyatlás történelmileg keretezhető időszakaszait az különbözteti meg a többi időszaktól, hogy a hanyatló korszakokban a régi rend lassan bomlik fel, ami bizonytalanságot és szorongást okoz. Az emberek gyakran a múltban élnek, és nehezen alkalmazkodnak a változásokhoz, ezért hanyatlás gyakran hosszú folyamat, amely évszázadokig is eltarthat. A hanyatló korszakokat gyakran külső káosz és bizonytalanság jellemzi. A sztoicizmus tanítása a belső erőre és az érzelmek uralására fókuszál, ami támaszt ad az embereknek megbirkózni a külső körülményekkel. A sztoikus filozófia azt tanítja, hogy az ember nem tudja irányítani a külső eseményeket, de képes irányítani a belső reakcióit. Ez a szemlélet segít megőrizni a nyugalmat és a méltóságot a nehéz időkben. Két olyan történelmi korszakot ismerünk a múltban, amikor a hanyatlás kézzelfoghatóan felismerhetó volt a hétköznapi ember számára is: a Nyugat-római Birodalom bukásának évszázadait és a...
- Link lekérése
- X
- Más alkalmazások
Nietzsche Übermenschének lehetett-e mintája Goethe Faustja? Faust megnyilvánuló hatalomvágya emlékeztet Nietzsche hatalom akarásának fogalmára. Faust, a tudós, elégedetlen a korlátozott emberi tudással és tapasztalattal. Vágyik az élet teljességére, a tudás és az élmények végtelen tárházára. Ez a vágy a hatalomvágy egy formája, hiszen Faust uralni akarja a világot, a tudást és az életet. Alkut köt Mefisztóval, hogy megszerezze ezt a hatalmat. Ez az alku is a hatalomvágy megnyilvánulása, hiszen a tudós kész feláldozni a lelkét a vágyaiért. Tettei, különösen a második részben, a hatalomvágy különböző formáit mutatják be. Uralkodni akar a természeti erőkön, a gazdaságon és a politikán. Nietzsche szerint a hatalom akarása az élet alapvető mozgatórugója. Ez alatt viszont inkább az önmegvalósítást, az önmeghaladást és az élet teljességére való törekvés vágyát érti. A hatalom akarása Nietzsche filozófiájában az értékek teremtésének és az élet megerősítésének eszköze. Az embernek szembe...